Rick szemszöge
Sikerült ellöknöm a járkálót.
Glenn kocsija felé tartunk. Nagyon veszélyesek?
-A járkálók? Igen.
-Mit csinálnak velünk?
-Ezek húsra vadásznak. Semmi érzés nincs bennük csak az evésre való kényszer. Mindent túl élnek, semmi sem akadályozza meg őket, ha levágod a kezüket túlélik, ha levágod a fejüket túlélik, egyetlen akadály van ellenük.
-Micsoda?
-A fejükbe egy golyó....Ó a rohadt életbe is mennyien vannak. Megéreztek minket.
-Most mit csináljunk? -kérdeztem Glenn-től.
Glenn kocsiját körbevették.
-Kenjük magunkra a szagukat.
-Te meg miről beszélsz?
-Leszúrunk egyet-kettőt és a cafataikkal bekenjük magunkat.
-Ez működhet?-kérdeztem.
-Hát reménykedjünk benne, még nem próbáltam.-mondta Glenn.
Magunkra kentük a járkálók darabjait és elindultunk egy pár méterre lévő parkolóházhoz.
-Tsssshh!........hallod te is? Dörög az ég?
-Igen.
Elkezdett esni az eső. Egymásra néztünk Glennel, majd futni kezdtünk. A probléma ott kezdődött. hogy a járkálók futottak utánunk. Odaértünk a parkolóházhoz, ahol néhányan már vártak minket Glenn táborából.
-Glenn kit hoztál magaddal? Ugye egészséges?-kérdezte egy fiatal nő.
-Igen. Ő Rick. A belvárosban találtam rá, ahol egyedül szerencsétlenkedett....bocsi Rick.
-Igaz. Sziasztok Rick vagyok és a családomat keresem, eddig egy kórházban feküdtem kómában.
-Szia Rick!Én Andrea vagyok, ő itt Amy a húgom és ő aki ott van az Merle nagyon utálatos egy teremtmény, de jó katona.Meg lehet szokni.
-Odamegyek bemutatkozok neki.
Hey, Merle! Rick vagyok!
-Na mi az zsarukám? Nem ismersz meg?-kérdezte.
Két éve volt egy bűnöző aki mindig csak provokálta a rendőröket, főleg engem. A családommal fenyegetett. Áthelyezték más országba egy neves börtönbe. Azt gondoltam soha többet nem látom viszont. Most itt van és Merle az.
-Él még a kis családod? Úgy látom egyedül vagy. Gondoltam, hogy egy ilyen ember családja csak gyenge lehet mint TE. Ilyen katasztrófát csak olyanok élik túl mint amilyen én vagyok nem olyanok mint te, vagy itt bárki más.
-Merle-szólította fel Glenn.
-Hagyjad Glenn, nem éri meg. Egy kicsit megleckéztetem és újra normális lesz.
-Engem megleckéztetni?Chh...nyomorult.-mondta a kis barátom. Majd meglökött. Én visszalöktem. Majd ez a lökdösődés verekedésbe torkolt át. Elővettem a bilincsem és egy csőhöz láncoltam Merle kezét.
Majd holnap visszajövünk érte. Most menjünk, még mielőtt meghalmoznak a járkálók.
-Idejött és már parancsolgat.-súgta Amy Andreának.
-Ezek a rendőrök ugyanolyanok.....de legalább helyesek.-felelte Andrea a húgának
-Mivel megyünk?-kérdeztem.
-Itt áll a hátsó bejáratnál egy kisteherautó azzal megyünk-mondta Glenn.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése