02x02

Rick szemszöge

Már több éjszakán és nappalon át kerestük Sophiát, de semmi eredmény nem volt.
Hallottátok ezt?-kérdeztem.
-Igen, valaki lőtt egyet.
-Ki volt az? Közülünk valaki?
-Nem. Mindenki itt van.
-Akkor nem vagyunk egyedül.
-Várjatok! Hol van Carl?
Lori! Hol van Carl?
-Nem tudom Rick az előbb még itt volt.
-Carl!
-Carl!-kiabálta mindenki a nevét, ami nem volt szerencsés mivel sok járkálót csaltunk magunkhoz.
-Nézd Rick, ott van valaki!
-Igen, látom. Menjünk oda.
Odamentünk. Egy vadászt láttunk, és egy lelőtt szarvast. Majd megláttuk, hogy Carl is ott feküdt. Nagyon ideges lettem.
Mit tett maga?
-Én..én nem tudom, nem láttam a fiút. Én csak azt a szarvast akartam, hogy legyen vacsoránk.
Nem messze van itt egy farm. Ott él egy család. Az apuka egy orvos. Biztos tud tenni valamit a fiáért.
-Jó. Menjünk.-mondtam idegesen dühvel tele.
Elérkeztünk a farmhoz, reménykedve, hogy az az orvos tud tenni valamit.
-Szia Otis! Kik ezek?-mondta a farmon élő fiatal nő.
-Rick vagyok. Ez a barom lelőtte a fiamat. Azt mondta, hogy él itt valaki aki orvos.
-Ne beszéljen így róla. Mindjárt hívom apát, ő orvos.
-Hagyd Maggie majd én lehívom.-mondta a vadász.
-Igen itt vagyok. Mi történt?
-Uram. Rick vagyok és ez a Otis meglőtte a fiam.
-Jöjjön gyorsan. Fektessük le erre az ágyra.
-Jól van.
-Maggie légyszíves hozz egy pohár vizet és egy nedves törölközőt.
-Oké, apa.
-Uram!
-Szólítson Hershelnek.
-Hershel. Ugye megtudja menteni a fiam?
-Bízzunk benne. Mindent megteszek.
-Beth! Kicsim, kérlek hozz antibiotikumot.
-Már is.
-Apa!Apa itt nincs antibiotikum.
-Akkor nézd meg a konyhaszekrényben!
-....Itt sincs.
-Most mit tegyünk?-kérdeztem.
-Elmegyek a városba gyógyszerért. -mondta Otis.
-Én  is megyek.Nem bízok meg benne.Na induljunk.
-Szóval Hershel. Maga orvos, és milyen területen?
-Igazából állatorvos vagyok.

02x01

Rick szemszöge

Már napok óta úton vagyunk és nem találunk biztos helyet, nagyon elfáradtunk. Nem tudjuk meddig bírjuk. Nem aludtunk semmit. A gyerekek sem bírják. Muszáj lesz megállnunk.
-Rick kifogyott a benzin.-mondta Dale
-Micsoda? Teljesen tele töltöttük mielőtt eljöttünk.
-Nagyon hosszú utat tettünk meg. Nem csodálom.
-Nézzük meg a kocsikba. A főúton vagyunk csak van valahol egy kis plusz benzin.
Gyerekek maradjatok itt. Ne mozduljatok meg és zárkózzatok be. -mondtam Carlnak és Sophiának.
Mi elmegyünk keresni ételt, gyógyszert és benzint.
-Jól van apu.
-Sziasztok!
Mind elmentünk nem tudom jó ötlet volt-e a két kis gyermeket otthagyni.

Carl szemszöge

-Na Sophia mit csináljunk. Van valami játékod?
-Carl én nagyon félek. Nincs itt anyu és apa is meghalt. Nem akarok meghalni.
-Sophia nem fogsz meghalni. Te se és az anyukád Carol sem.
-Carl! Hallottad ezt?
-Mit?
-Itt vannak.
-Még csak most mentek el. Ezek nem apuék lesznek.
Megyek megnézem
-Carl vigyázz magadra.
-Oké.
Kimentem Dale lakókocsijából, majd körülnéztem. Rengeteg járkáló volt. Elkezdtem lelőni őket. majd bebújtam egy kocsi alá. Megláttam, hogy Sophia utánam jött.
Sophia bújj be a kocsi alá!
-Carl most mit tegyünk?Nézd ott van anya és Lori!
-Mit keresnek itt? Anyu!
-Kisfiam tssh...!! Ne beszélj!
-Sophia hova mész?
Sophia elment valahova.

Rick szemszöge

Azt nézzétek menjünk gyorsan!-megláttam, hogy a lakókocsit körbevették a járkálók.
Ott megy Sophia utána megyek.
-Mi segítünk Lorinak, Carolnak és Carlnak
-Úgy legyen.  Sophia után szaladtam
-Rick te mit csinálsz itt?
-Segítek neked. Nézd ott egy kis búvóhely oda menj be. Mindjárt visszajövök érted. Ne mozdulj el onnan.
Elmentem a többieknek segíteni miután biztonságba helyeztem a kislányt.
Jól vagytok?-kérdeztem.
-Mi már jól vagyunk.
-Rick! Hol van Sophia??
-Nyugodj meg Carol biztonságba helyeztem. Arra kell tovább haladnunk. Ott nincs sok járkáló.
-Menjünk gyorsan a kicsikémhez.-mondta Carol.
És odamentünk.
-Ez Sophia plüssmacija.-mondta Carol.
Ott hevert a földön az a kis játék. Tudtam, hogy történt valami, mivel amikor bement a kis lyukba Sophia még ott volt nála az a maci.
Odaértünk a folyóparthoz az odúhoz. Sophia itt vagyunk.
Megnéztem. Sophia eltűnt.

6. rész (évadzáró)

Rick szemszöge:

Elindultunk a városba Merleért. Daryl nagyon ideges volt.
Nézd Daryl, nem akartam semmi rosszat.
-Ne, kérlek hagyd abba. Nem vagyok kíváncsi rád.- lehajtottam a fejem, nem mondtam semmit.
-Ott a parkolóház! -mutatta Glenn és felmentünk.
-Ennek a tetejére kötöztétek ki?-kérdezte Daryl
-Igen.-válaszolta Glenn.
-Ti normálisak vagytok.? Simán feltudnak menni a járkálók és a bátyám még csak védekezni se tud ellenük.
-Beláncoltuk a bejáratokat. Nyugodj meg.-mondtam.
-Jó.-válaszolta sóhajtva.
Mire felértünk már késő volt. Tele volt a tető járkálókkal. A bejáratokon pedig már nem volt lánc.
-Azt nézzétek!-mutatott Glenn a cső felé.
-Mi az a ....Rohadt életbe az Merle levágott keze. Édes Istenkém. Mit tettetek?
-Ez hogy történhetett?Mindent beláncoltunk.-elgondolkoztam.
-Most már nincs mit tenni, menjünk vissza.-mondta Glenn.
-Merle kemény gyerek. Biztos életben van.-mondta Shane.
-Menjünk, szerintem is vissza.-Tette hozzá.
-Jó menjünk.-mondta Daryl is.
És elindultunk.
Elérkeztünk a táborhoz és láttuk, hogy valami nincs rendben. 
Lori mi történt?-kérdeztem a feleségemtől.
-Egyszer csak.....egyszer csak jöttek és...és megtámadtak.-mondta sokkosan Lori.
-Mindenki jól van?-kérdezte Sean.
-Sophia? Carol? Carl? Andrea? Amy? Jimmy? Dale?.....-sorolta a neveket Sean.
-Andrea? Andrea jól vagy?- közelített felém sírva Andrea és kérdeztem tőle.
-Amy...Amyt megharapták és meg kellett ölnöm.
-Nem. Te már nem Amyt ölted meg, hanem egy járkálót.
-Ő a testvérem volt.
-Amy drága Amy. tudnod kell, hogy szerettelek.-mondta Amy testénél Daryl.
-El kell mennünk innen.-mondta Dale
Igen menjünk. És elindultunk. Hosszú utat kellett megtennünk, mire találtunk egy normális helyet mire biztonságban lehetünk. Egy labor előtt álltunk. Kiderült lakik ott valaki. Egy ember . Nagyon nehezen, de beengedett minket. Egy lifttel felmentünk a második szintre. Majd elmesélte nekem, hogy a járvány ellenszerét próbálja feltalálni, eddig kevés eredménnyel. Majd azt is elmondta, hogy egy hónapot adott magának amit első hallásra nem értettem. Még egyszer elmagyarázta.
-Beállítottam egy bombát. Ha egy hónap alatt feltalálom az ellenszert akkor megállítom, viszont ha nem akkor meghalok.
-Mikor telik le az egy hónap?-kérdeztem.
-Hajnalban 6 órakor.
-El kell mennünk innen.
-Nem tudnak. Ezen az ajtón csak belépni lehet. Kifelé nem lehet kinyitni. 
-Ne szórakozzon velem!!!!-mondtam.
Van nálam egy gránát azzal talán ki lehet robbantani. Srácok gyertek! Elindultunk gyorsan, mivel már hajnali 4 óra is elmúlt. 
-Én itt maradok!- mondta Jacqui.
-Miért maradnál itt? Ha itt maradsz meghalsz!-kérdezte Lori.
-Pont ezért. Én már nem bírom ezt a stresszt. -válaszolta a nő.
Srácok indulnunk kell. Viszlát Jacqui.
Ledobtam a bombát az ablakhoz, majd kiáltottam, hogy mindenki fedezékbe. Már csak abban kellett reménykednem, hogy sikerülni fog kirobbantani az ablakot.
Sikerült. 

5.rész

Rick szemszöge

Amyvel elbeszélgettük az időt és kijöttek.
-Elvoltatok?-kérdezte Andrea.
-Igen jól elvoltunk.-válaszolta Amy.
Út közben jól elbeszélgettem a srácokkal és hamar odaértünk a táborhoz. Eléggé izgultam, hogy hátha Sean az a Sean aki a legjobb barátom.
Glenn, Amy és Andrea kiszállt a kocsiból de én továbbra is csak bent ültem. Nem álltam készen az újabb csalódásra. Inkább vártam........
Megpillantottam Shanet és odaszaladtam hozzá...
Shane, barátom!! Megöleltem. Nagyon meglepődött, ahogy én is. El sem hittem, hogy újra látom.
-Rick! Barátom, hogy kerültél ide? 
-Találkoztam a srácokkal a belvárosban és befogadtak.
-Apa? Anya ott van Apa! Apa! Apa!-kiabálást hallottam.
És megpillantottam a kisfiamat Carlt és a feleségemet Lorit.
Odaszaladtak hozzám és jól megölelgettem és megpuszilgattam őket. Hosszasan elbeszélgettünk, elmeséltem mi történt, ők is elmesélték velük mi történt.
Majd lementem a tábor melletti kiserdőbe.
Ott jött egy járkáló. Már a fegyveremet tartottam a feje felé, de valaki hátulról íjpuskával megelőzött. 
-Merle? Hol van Merle?
-Öhmm... Daryl van egy kis gond, a lényeg, hogy ott kellett hagynunk.
-Micsoda? Ez a kis rendőr volt, igaz?
-Igen én voltam. 
-Menjünk el érte! Most....
-Jól van menjünk.

Lori szemszöge 

Vigyázzatok magatokra!-mondtam Darylnek, Glennnek, Ricknek és Shanenek.
Majd felmentem a dombra. 
Te meg mit csinálsz?- kérdeztem Jimtől.
Minek ásol gödröket?
-Nem tudom.- válaszolta
-Biztos napszúrást kaptál... gyere lekísérlek. Pihenj egy kicsit.
-Még befejezem ezeket.
-Jó, jó de csak gyorsan.
Lementem Carlhoz. 
-Anyu mi ez a hang? 
-Micsoda kicsim én nem hallok semmit.
-Amy! Gyere egy kicsit!-szólt Andrea Amynek.
-Jól van megyek már!
-Carl jó vagy ? -kérdeztem aggódva a kisfiamtól, mert eléggé sápadt lett.
-Nem tudom anyu, valamit esküszöm hallottam.
-Kisfiam nyugodj meg, csak fel vagy egy kicsit pörögve.
Andrea, odaadtad Amynek a nyakláncot?
-Igen nagyon örült neki
-Lori! Kérlek gyere ide !-kiabált a gödröt ásó fiú.
-Eszembe jutott miért ástam a gödröket..
-Na és miért?-kérdeztem
-A holttesteiknek.
-Andrea!Andrea!Anya!Anya!-kiabált Amy és Carl , majd megláttam a járkálókat.
Kiirtottuk a zombikat de már késő volt. Amyt megharapták.

4. rész

Rick szemszöge

Beszálltunk a kocsiba és elindultunk. 
-Rick, mi történt a derekaddal?-kérdezte Andrea.
-A barátommal Shane-nel és pár munkatársunkkal próbáltunk elkapni egy száguldozót, a defekt nem segített és volt fegyvere. Röviden ennyi.
-És hogy boldogultál egyedül? Kemény helyzet, igaz? Nem lehet könnyű, bár te rendőr vagy? Tegezhetlek igaz?
-Persze, tegezhetsz. Hát nem volt túl könnyű, de szerencsére csak egy fél napot kellett egyedül lennem, mivel jött Glenn.
-Gratulálok Glenn!- mondta Andrea az ázsiai fiúnak.
-Tudom, egy médium vagyok-válaszolta nevetve Glenn.
Félek, hogy nem találom meg a családomat.-gondoltam.
Nektek még életben vannak a családjaitok?  
Glenn?
-Nekem senkim sincs, teljesen egyedül vagyok. De nem vagyok boldogtalan, mivel új családra leltem a táborunkban.
-És Andrea, Amy? Veletek mi újság?
-Hát mi egymásnak vagyunk. Van egy férfi a táborunkba Dale akit apánkként szeretüknk. Igaz Amy?
-Pontosan.
-Glenn állj meg itt! Kérlek.....
-Oké.
-Glenn kiszállnál egy kicsit a kocsiból. Bocsi srácok, hogy itt hagyunk, de ez a kettőnk ügye.- mondta Andrea és besétáltak egy üzletbe.
-Ők együtt vannak?
-Nem, nem járnak, ha arra gondolsz.... Andreának Shane tetszik.
-Shane?
-Igen. A táborunkban él kb- olyan 1-2 hónapja. Ő is rendőr. - mondta Amy.
Nem hittem a fülemnek, lehet, hogy Shane életben van? Ha igen majd együtt megkeressük Lorit és Carlt. De elég valószínűtlennek tűnik, hogy pont abba a táborba csatlakozok, ahol Shane van.
-És ti mióta éltek ebben a ,,táborban''?
-Mi már a kezdetektől együtt vagyunk. Dale, Andrea és én kerestük meg ezeket az embereket, hogy minél többen legyünk, és erősebbek legyünk. Először Glenn-t találtuk meg.
 Mi lesz Merle-el?
-Még nem tudom, de megérdemli a szenvedést a kis köcsög.
-Érte nem aggódom, csak az öccse Daryl miatt. Nagyon szeretem és ő is elég kemény, nem fogja szó nélkül hagyni.
 -Akkor itt komoly kapcsolatok alakultak ki, ha jól értelmezem.
-Daryl nem szeret engem, a szerelmem csak plátói.

3.rész

Rick szemszöge

Sikerült ellöknöm a járkálót.
Glenn kocsija felé tartunk. Nagyon veszélyesek?
-A járkálók? Igen.
-Mit csinálnak velünk?
-Ezek húsra vadásznak. Semmi érzés nincs bennük csak az evésre való kényszer. Mindent túl élnek, semmi sem akadályozza meg őket, ha levágod a kezüket túlélik, ha levágod a fejüket túlélik, egyetlen akadály van ellenük.
-Micsoda?
-A fejükbe egy golyó....Ó a rohadt életbe is mennyien vannak. Megéreztek minket.
-Most mit csináljunk? -kérdeztem Glenn-től.
Glenn kocsiját körbevették.
-Kenjük magunkra a szagukat.
-Te meg miről beszélsz?
-Leszúrunk egyet-kettőt és a cafataikkal bekenjük magunkat.
-Ez működhet?-kérdeztem.
-Hát reménykedjünk benne, még nem próbáltam.-mondta Glenn.
Magunkra kentük a járkálók darabjait és elindultunk egy pár méterre lévő parkolóházhoz.
-Tsssshh!........hallod te is? Dörög az ég?
-Igen.
Elkezdett esni az eső. Egymásra néztünk Glennel, majd futni kezdtünk. A probléma ott kezdődött. hogy a járkálók futottak utánunk. Odaértünk a parkolóházhoz, ahol néhányan már vártak minket Glenn táborából.
-Glenn kit hoztál magaddal? Ugye egészséges?-kérdezte egy fiatal nő.
-Igen. Ő Rick. A belvárosban találtam rá, ahol egyedül szerencsétlenkedett....bocsi Rick.
-Igaz. Sziasztok Rick vagyok és a családomat keresem, eddig egy kórházban feküdtem kómában.
-Szia Rick!Én Andrea vagyok, ő itt Amy a húgom és ő aki ott van az Merle nagyon utálatos egy teremtmény, de jó katona.Meg lehet szokni.
-Odamegyek bemutatkozok neki.
Hey, Merle! Rick vagyok!
-Na mi az zsarukám? Nem ismersz meg?-kérdezte.
Két éve volt egy bűnöző aki mindig csak provokálta a rendőröket, főleg engem. A családommal fenyegetett. Áthelyezték más országba egy neves börtönbe. Azt gondoltam soha többet nem látom viszont. Most itt van és Merle az.
-Él még a kis családod? Úgy látom egyedül vagy. Gondoltam, hogy egy ilyen ember családja csak gyenge lehet mint TE. Ilyen katasztrófát csak olyanok élik túl mint amilyen én vagyok nem olyanok mint te, vagy itt bárki más.
-Merle-szólította fel Glenn.
-Hagyjad Glenn, nem éri meg. Egy kicsit megleckéztetem és újra normális lesz.
-Engem megleckéztetni?Chh...nyomorult.-mondta a kis barátom. Majd meglökött. Én visszalöktem. Majd ez a lökdösődés verekedésbe torkolt át. Elővettem a bilincsem és egy csőhöz láncoltam Merle kezét.
Majd holnap visszajövünk érte. Most menjünk, még mielőtt meghalmoznak a járkálók.
-Idejött és már parancsolgat.-súgta Amy Andreának.
-Ezek a rendőrök ugyanolyanok.....de legalább helyesek.-felelte Andrea a húgának
-Mivel megyünk?-kérdeztem.
-Itt áll a hátsó bejáratnál egy kisteherautó azzal megyünk-mondta Glenn.